fbpx

„Frissebben ébredek”

Fekete Annamari

Ébrenlét? Jelenlét? Itt és most? Álljak meg egy-egy pillanatra, és zárjam le a gondolataim, majd lépjek tovább és a jelenem történéseit figyeljem?

A fenti kérdések folyamatosan cikáztak a fejemben és egyszerűen nem jutottam előre. Pillanatokra sikerült megállnom ugyan, de hosszabb időre sajnos nem. Öt találkozáson vettem már részt, de valahogy nem akaródzott sikerülni, pedig szoktam meditálni is. Tény, hogy a sikertelenség nem állított meg. Tudtam: megvalósíthatom! Gyakorlás kérdése az egész. Türelemmel újra és újra próbálkoztam és végre, egyszer csak megtörtént az áttörés.

Itthonról dolgozom. Adatokat javítok. Három rendszerből ellenőrzöm és rögzítem a negyedikbe a kiszűrt megfelelőt. Pontot, vesszőt, szünetjelet is javítanom kell; tehát mindent. Egy éve végzem ezt a munkát. Az első hónapban fejfájással küzdöttem, mert annyira figyeltem, hogy észrevegyem a hibákat. Éreztem valamilyen gátat, ami lassított. Rájöttem, hogy túlzottan koncentrálok. Lazábban, elengedéssel is lehet ezt végezni – mondtam magamnak. Sikerült elérnem. Kb. fél év múlva azt vettem észre, hogy miközben dolgozom, képes vagyok végiggondolni a teendőim, az aktuális kérdéseim, egyéb megoldandó feladataim. Örültem. Gondoltam két legyet egy csapásra, hiszen dolgozom és közben tervezek is. Igen ám, de sokszor kellett visszamennem olyan menüpontokba, ahol már jártam, mert nem emlékeztem, hogy javítottam-e vagy sem az adott tételt. A Gyakorlati Filozófia Iskolája óráinak megkezdésével tudatosan figyeltem, hogy mennyivel gyorsabban megy a munka, ha oda is koncentrálok. A hatodik óra napján délelőtt azonban szinte az egész munkaidőmre sikerült végre a jelenlétem megteremtése. :))) Olyan gyorsan haladtam, mint még addig sosem. Nagy örömet szerzett, ahogy egyik feladatom zártam le a másik után, és máris vehettem a következőt. Haladtam, mint a villám, vagy egy óriás a törpe léptékével szemben. A végeredményem önmagáért beszélt. Az eltelt időszakban ugyanis átlagosan 12 feladatot sikerült megoldanom. Ritkán előfordult a 13, esetleg a 14 db. A majdnem folyamatos ébrenlét-jelenlétem első napján azonban 18db-ot fejeztem be!!!

Mit is nyertem? 1. Hatékonyabban dolgozom. 2. Örömtelibb a monoton munka, mert pörgősebben haladok. 3. Elégedettebb vagyok önmagammal. 4. A munkaidőm gyorsabban eltelt, annak ellenére, hogy az volt az érzésem, lassabban peregnek a percek, hiszen minden másodpercét kihasználom a pillanatnak! 5. A napi egyéb megoldandók megtervezésére is marad épp elég időm a szünetekben, illetve a munkaidőm végén. 6. Szervezettebb lett a napom. 7. Nap végén nem vagyok annyira fáradt. (Az ébrenlét állapotában nem folyamatosan cikáznak a gondolataim egy gyorsvonat száguldó sebességével. Azért ez megterhelő, akárhonnan is nézem.) 8. Frissebben ébredek. 9. Kevesebbszer igénylem a még szunyókálok állapotot, így egyre többször felébredéskor (5-6 óra alvás után) elkezdődik a napom. 10. Végre van időm olyasmivel is foglalkozni, amire eddig nem bírtam időt szakítani. 11. Kerekebb lett a világ az által, hogy végre azt érzem a nap 24 óráját nagyon jól ki tudom használni. Ez fantasztikusan jó érzés!!

Természetesen folytatom a gyakorlást, mert nagyon kíváncsi lettem, hol vannak az egyéni csúcsaim! Az elmúlt egy hétben tapasztaltakat sem mondom kevésnek, de tudom, ez még csak a lépcső első foka.

Kedves soraimat olvasó! Kívánom Önnek/Neked is, hogy megtapasztalja/megtapasztald a jelenlét csodálatos varázsát!