Bócz Tibor vagyok a Gyakorlati Filozófia Iskolájának lelkes hallgatója, és hűséges előadója. Nem volt soha unalmas az életem, és mégis a lelkem mélyén válaszokat kerestem, az olyan kérdésekre, mint: Miért vagyok itt, mi és ki vagyok én?
Önszorgalomból próbáltam olvasni, kutatni, de egyedül nem kaptam válaszokat.
A fejemben égő kérdések füstje egyre sűrűbben gomolygott háborgó lelkemben. Magamat okoltam állapotomért, hibásnak éreztem működésemet. Szerintem nincsenek véletlenek, mert rám talált az Iskola. Szinte elvárásoktól mentesen ott találtam magam az első órán. Meglepett, hogy mellettem hányan üldögéltek hasonló bizonytalan arckifejezéssel, valamire várva. Az ötödik szemeszter végén felocsúdtam mennyire telibe talált ez az egész engem. Mintha mindig is erre vártam volna. Hol volt ez idáig?
A tanítás rám talált (vagy fordítva?): segít, felemel, erősít, és igaz szabadságot ad az életemhez. A Gyakorlati Filozófia Iskolája lett a második otthonom. Itt figyelhetek, tanulhatok, itt hallgathatom a régi és a mai bölcsek tanítását, útmutatását. A Gyakorlati Filozófia Iskolája telitalálat volt számomra! Nekem nagyon bejött! Ez vezeti az ÚJ életemet…
Eltelt 15 év és a lelkesedés nem változik szívemben. Mindig arra gondolok, ha ez nekem ennyit adott és segített, milyen jó dolog lenne ezt másoknak is továbbadni. Ezért lettem előadó, ezért szolgálom az iskolát teljes szívemmel, tudásommal, lelkemmel.
Szeretettel várunk mindenkit, tegyetek egy próbát!
Kedves előadótok: Bócz Tibor