Élni jó és ha az ember ismeri a játék lényegét akkor élvezetes is. Valahogy így gondoltam már pályakezdő fiatalként, amikor keresni kezdtem az ehhez szükséges módszereket, gondolatokat, jó tanácsokat. Ezt követően meglehetősen változatos és izgalmas szakmai utat jártam be. Ezzel párhuzamosan – egy folyamatosan meglévő kíváncsiság okán – az élet nevű kaland megértésének az útján is haladva, tapogatózva egyre tisztábban merültek fel az olyan kérdések, mint hogy mi az én dolgom, hogy kapcsolódom a világhoz, mi fontos, miként érhető el (ha elérhető) a teljes szabadság. Egy dolog bizonyossá vált, az ember a többi emberrel való kapcsolata mentén válik azzá ami és ugyanakkor hatással van mások életére.
Amennyiben így van, akkor nincs más dolgunk, mint jól csinálni. Ami ezt könnyebbé teszi, hogy nem kell semmit megtanulnunk, elég ha rájövünk mit csinálunk rosszul.
Mindezt a legjobb nem teoretikusan, hanem praktikusan, a gyakorlatban tenni. Szerencsére ehhez vannak bőven útmutatások az emberiség különböző területein kialakult vallások eredeti tanításaiban, a bölcsek, a tanítók és filozófusok tanácsaiban.